Diákoknak

A Rákóczi-induló című tematikus honlapunk a Hymnus (Kölcsey Ferenc, Erkel Ferenc; 1823, 1844) és a Szózat (Vörösmarty Mihály, Egressy Béni; 1836, 1843) megszületése előtti évtizedekben a magyar nemzet legfontosabb zenei szimbólumának számító, ám népszerűségét és tekintélyét máig töretlenül megőrző zenemű legfontosabb 19. századi hangszeres feldolgozásairól nyújt rövid áttekintést. Az ún. Rákóczi-nótából származó, történetében legalább a 17. század közepéig visszanyúló dallam egészen a 19. század kezdetéig maradt használatban, amikor egy közreadott variánsa a ma ismert Rákóczi-induló modelljévé vált. Az indulót Erkel Ferenc (1840), Liszt Ferenc (1847, 1851, 1853, 1871) és Hector Berlioz (1846) is feldolgozta, s ezek nyomán a Rákóczi-induló népszerűsége tovább nőtt. Az 1848–49-es szabadságharc bukását követően azonban csak 1859-ben hangozhatott fel ismét nyilvánosan. A politikai légkör enyhülésével az 1860-as években sorra jelentek meg a Rákóczi-induló további feldolgozásai is.

Angol nyelven is elérhető szolgáltatásunk egyaránt közreadja a Rákóczi-induló feldolgozásainak különböző kiadásait és a Zeneműtárunkban őrzött szerzői kéziratos partitúráit (Liszt, 1840; Berlioz, 1846).

2016-ban, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára elindított online tartalomszolgáltatás két pilléren nyugszik: egyfelől a forradalom fotóin és mozgóképes anyagain látható, beazonosított helyszíneket egy térképen mutatja be, másfelől a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagait, teljes műsorfolyamát és annak szó szerinti leiratát is közzéteszi.

Az összeállítás a magyar közgyűjteményi rendszer és a civil archívumok legszélesebb összefogásával jött létre, valamint külföldi forrásokra is támaszkodik.

A 3D-s virtuális kiállítás nemcsak az eredeti kiállítás adta térélményt, s a látványt idézi fel, hanem a navigációja segítségével végigolvasható az egykor a falakon lévő szöveg, kinagyítható vagy közelebbről is megnézhető a falakon és tárlókban lévő tárgyak túlnyomó többsége, végignézhetők az egykori kiállítás falain lévő kis dobozokban lévő elvihető kártyák és meghallgatható a kiállítás hanganyaga is.

A böngészés során az alul megjelenő kis képekre (menüsor) kattintva kiválaszthatjuk az újabb és újabb részeket, ahová belépve (belekattintva) nemcsak „sétálhatunk” (a kis nyilak segítségével) az előtérben és a két nagy kiállítóteremben, hanem nagyíthatjuk a teljes látványt is; ahol pedig kis nagyító- vagy fülhallgatóikont látunk, ott közelebbről megnézhető, illetve végighallgatható tartalom van.

A Mozart, K. 331 (A-dúr szonáta) című tematikus honlapunk a 2014 szeptemberében bemutatott Mozart-kézirat négy lapját, a „török indulóval” záruló 331-es Köchel-jegyzékszámú A-dúr szonáta eredeti kézirattöredékét közli az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből. A dokumentum honlapja ismerteti a felfedezés körülményeit és jelentőségét, valamint azt is, hogy a kézirat alapján milyen pontosításokat lehet végezni a mű eddig ismert kottáján. A honlapon továbbá megmutatjuk az OSZK-ban megtalálható másik Mozart-zenemű kéziratát is, a K. 269c jegyzékszámú kottatöredék oldalait is.

A Tabula Hungariae című szolgáltatás Magyarország (az UNESCO Világemlékezet Listájára is fölkerült) első nyomtatott térképét, annak létrejöttét, hatását, „újrafelfedezését” mutatja be. A Tabula Hungariae, másként Lázár-térkép 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A szolgáltatás angol nyelvű verziója 2014 negyedik negyedévében készült el.

A Kincsek gróf Széchényi Ferenc Könyvtáralapító gyűjteményéből – Egy kozmográfiai atlasz különlegességei című virtuális kiállítás alapjául egy azonos témájú, 2011-ben indult térképkiállítás-sorozat részei (1., 2., 3., 4., 5., 6.) szolgáltak. A térképgyűjtemény a világ egészét átfogó világatlasznak, szakmai kifejezést használva, kozmográfiai atlasznak tekinthető, amely nemcsak geográfiai és topográfiai térképeket, de a világ kisebb vagy nagyobb területeinek, vagy épp szokatlan témáknak a térképi ábrázolásait is tartalmazza.

„A teremtés dicsérete” című  szolgáltatás Weöres Sándor költő és Illés Árpád festőművész barátságát, egymásra hatását és közös alkotói munkáját mutatja be. A honlap a 2013 őszén, Weöres Sándor születésének centenáriuma alkalmából megrendezett azonos című kiállítással egy időben, és az ott látható dokumentumok – Illés Árpád Weöres Sándor munkáihoz készült illusztrációi, jelmez- és díszlettervei, mindkettőjük rajzai és közösen született munkáik, a nagyközönség előtt korábban ismeretlen számos Weöres-kézirat, a ritkán látható Illés Árpád-festmények és metszetek – közül válogatva készült el.

A magyarul tudó horvát klasszikus – Krleža című szolgáltatás a 20. század egyik legjelentősebb európai írójaként számon tartott Miroslav Krleža életművének magyar vonatkozásait (műveinek számos, a magyar viszonyokat illető reflexióit és gazdag magyar fogadtatását) mutatja be. A szolgáltatás az író halálának harmincadik évfordulójára a 2011-es Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából rendezett OSZK-s kamarakiállítás alapján készült, s az egykor tiszteletbeli magyar írónak is nevezett Krleža életművének a kiállításon is szereplő dokumentumai (kéziratok, fotók, színházi műsorfüzetek, színlapok stb.) mellett ott közzé nem tett további fotókat, szöveges információkat, regény-, novella- és esszérészleteket, kiegészítő információkat is felvonultat. A szolgáltatás önálló menüpontban örökíti meg az eredeti kiállítás emlékeit is.

Az Erkel Ferenc életművét középpontba állító honlap 2010-ben, a zeneszerző születésének 200. évfordulója kapcsán indult útjára. A kezdeményezés elsődleges célja („kutatószoba”), hogy – előmozdítva a dokumentumok digitalizálását – hozzáférhetővé tegye az OSZK Zeneműtárában őrzött Erkel-hagyaték számos darabját, s hogy gyűjtőoldala legyen a velük kapcsolatos tudományos közléseknek, eredményeknek. Az Erkel-életmű minden egyes darabját külön bemutató adatlapok jól strukturáltan teszik közzé az egyes művekhez kapcsolódó információkat, adatokat. A népszerűsítő felület („tanulószoba”) a terjedelmes életmű három kiemelkedő művét, a Himnuszt, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László című operákat állítja középpontba.

A Haydn hétszer című virtuális kiállítás az OSZK Nemzeti Ereklyeterében 2009 kora nyarán, Joseph Haydn halálának 200. évfordulója alkalmából összeállított emlékkiállítás internetes változata. Az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből válogatott – képekkel, kottákkal illusztrált – összeállítás hét téma köré szervezve mutatja be Haydn személyiségét és életművét: Az újító, Az udvari karmester, A humorista, A hívő, A magánember, A híresség, A gyűjtő és Ráadás.