Történelem

A szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtár 2018. november 6. és 2019. február 10. között megrendezett A CORVINA KÖNYVTÁR budai műhelye című kiállítása kétnyelvű (magyar és angol), 3D változata. Reskonstruálja a kiállítás teljes enteriőrjét, és végigsétálhatunk az eredeti térben.

A tájékozódást nyilak, valamint az alul futó menüsor segíti. A látvány mindenhol nagyítható, a szövegek, valamint a kiállított tárgyak – kéziratok, ősnyomtatványok, pénzérmék stb. – közelről is tanulmányozhatók.

Az összefoglaló szövegek és a kiállított darabok a hozzájuk tartozó feliratokkal együtt kattintás után nagyított formában jelennek meg a képernyőn. Szolgáltatásunk többlete a valós kiállításhoz képest, hogy a kötetekhez számos esetben további – belső vagy a kötéseket ábrázoló – képeket is csatoltunk. Az eredeti kiállítás videói is megtekinthetők az összeállításban. További újdonság a valós eseményhez képest a kiállítás tartalmáról szóló kurátori kisfilm a tárlat legelső termében. A kiállított kódexek jelentős részének teljes digitalizált változata rendelkezésre áll a corvinahonlapon, amelyet szíves figyelmükbe ajánlunk.

A kiállítás nyomtatott katalógusai:

• „Az ország díszére.” A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási katalógus, szerk. Zsupán Edina, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2020.
• Zsupán Edina, A Corvina könyvtár budai műhelye. Kiállítási Kalauz / The Corvina Library and the Buda workshop. A Guide to the Exhibition, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2018.

A 2018-ban útjára indított szolgáltatás az Országos Széchényi Könyvtár 2002-ben létrehozott corvinahonlapjának megújított változata, s része a magyar nemzeti könyvtár vezetésével immár évtizedek óta folyó, összetett Corvina Programnak is.

A tematikus szolgáltatás távlati célja Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) uralkodói könyvtára, a Bibliotheca Corvina virtuális rekonstrukciója. A kódexek, ill. kisebb részben ősnyomtatványok teljes képi megjelenítése mellett a szolgáltatás fóruma kíván lenni az örvendetesen megújuló corvinakutatásnak is. Ez a töredékeiben is számottevő humanista gyűjtemény ugyanis nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi humanizmus- és reneszánszkutatásnak is egyik állandó, jelentős forráscsoportja – s egyben Magyarország egyik kulturális nagykövete a világban.

A szolgáltatás megújításának első ütemében az összes azonosított corvina adatlapja, a folyamatosan gyarapodó bibliográfia és számos egyéb érdekesség mellett, a hazánkban őrzött, valamint a wolfenbütteli (Herzog August Bibliothek) corvinákat tesszük közzé. Összegyűjtöttük továbbá mindazon corvinák elérhetőségeit – mintegy nyolcvan tétel –, amelyeket a külföldi őrzőgyűjtemények publikáltak saját oldalaikon.

2016-ban, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára elindított online tartalomszolgáltatás két pilléren nyugszik: egyfelől a forradalom fotóin és mozgóképes anyagain látható, beazonosított helyszíneket egy térképen mutatja be, másfelől a Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának archív hanganyagait, teljes műsorfolyamát és annak szó szerinti leiratát is közzéteszi.

Az összeállítás a magyar közgyűjteményi rendszer és a civil archívumok legszélesebb összefogásával jött létre, valamint külföldi forrásokra is támaszkodik.

A 3D-s virtuális kiállítás nemcsak az eredeti kiállítás adta térélményt, s a látványt idézi fel, hanem a navigációja segítségével végigolvasható az egykor a falakon lévő szöveg, kinagyítható vagy közelebbről is megnézhető a falakon és tárlókban lévő tárgyak túlnyomó többsége, végignézhetők az egykori kiállítás falain lévő kis dobozokban lévő elvihető kártyák és meghallgatható a kiállítás hanganyaga is.

A böngészés során az alul megjelenő kis képekre (menüsor) kattintva kiválaszthatjuk az újabb és újabb részeket, ahová belépve (belekattintva) nemcsak „sétálhatunk” (a kis nyilak segítségével) az előtérben és a két nagy kiállítóteremben, hanem nagyíthatjuk a teljes látványt is; ahol pedig kis nagyító- vagy fülhallgatóikont látunk, ott közelebbről megnézhető, illetve végighallgatható tartalom van.

A Tabula Hungariae című szolgáltatás Magyarország (az UNESCO Világemlékezet Listájára is fölkerült) első nyomtatott térképét, annak létrejöttét, hatását, „újrafelfedezését” mutatja be. A Tabula Hungariae, másként Lázár-térkép 1528-ban kiadott, mai tudásunk szerint egyetlen fennmaradt példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. A szolgáltatás angol nyelvű verziója 2014 negyedik negyedévében készült el.

A Magyar nyelvemlékek című szolgáltatás az OSZK időszaki nyelvemlék-kiállítása kapcsán 2009-ben készült  A multimédiás honlap két, grafikailag elválasztott és össze is kapcsolt, gyarapodó – tudományos és ismeretterjesztő – vetülete közzéteszi a szaktudósok által kiválasztott fontos nyelvemlékek listáját, a lelőhelyjegyzékeket, számos nyelvemlék digitalizált változatát, a tudományos szövegkiadások listáját, a lista gyarapodó számú, már digitalizált köteteit, valamint válogatott szakbibliográfiákat. A digitálisan már olvasható tanulmányok, ismertetők egy kattintással elérhetők a listaoldalakról. Mindezek mellett érdekességek (nyelvemlékek ihlette műalkotások, megzenésítések stb.) is helyet kaptak a szolgáltatásban.

A Mesterségek emlékezete című virtuális kiállítás a céhes élet emlékeiről a Nemzeti Ereklyetérben 2008-ban megrendezett tárlat nyomán készült. A kiállított tárgyakat a nemzeti könyvtár és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből válogatták a kiállítás létrehozói. Az azonos című virtuális változat a céhekkel kapcsolatos alapvető fogalmak definíciója mellett néhány fontos tárgyat is bemutat.

A Mesék Mátyás királyról című ünnepi honlap a Reneszánsz Év – 2008 eseményeihez kapcsolódóan a Reneszánsz Programiroda támogatásával az OSZK-ban készült, az Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvány és a Magyar Katolikus Rádió közreműködésével Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója tiszteletére. A digitális gyűjtemény arculatának ihlető motívumai a nemzeti könyvtárban őrzött Korvinák iniciáléi, díszítései, melyeket Jankovics Marcell egyik meseillusztrációja szimbolikusan is összekapcsol a Hunyadi Mátyás alakja körül kialakult mese- és mondahagyománnyal. A gyerekeknek és felnőtteknek is szánt szolgáltatás számos mesét (Kríza Ildikó és Kóka Rozália gyűjtései) és Galeotto Marzio Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyvének történeteit, Boldizsár Ildikó mesekutató bevezetőjét, valamint szépirodalmi bibliográfiát és Hunyadi Mátyásról szóló tanulmányt is tartalmaz. A Galériákban a Hunyadi Mátyással kapcsolatos miniatúrákból és metszetekből tettünk közzé összeállítást, valamint megtekinthetők a Jankovics Marcell által Kríza Ildikó kötetéhez készült illusztrációk. A Magyar Katolikus Rádióval való együttműködésben rögzítettük Kríza Ildikó Mesék és mondák Mátyás királyról című kötete százkilenc meséjének hangfelvételét Helyey László előadásában, valamint meghallgathatók a honlaphoz kapcsolódó országos mesemondó verseny döntőjén rögzített felvételek is.

A 2008-ban készült honlap a nemzeti könyvtár Zeneműtárában őrzött két fonográfhengeren fennmaradt ritkaság közzététele köré szerveződött. A fonográfhengereken annak idején Kossuth Lajosnak az aradi vértanúk emlékműve felavatására szánt ünnepi beszédét rögzítették 1890-ben. A honlapon közölt tanulmány mellett megtekinthető Kossuth Lajos fonográfba mondott beszédének saját kezű leirata, elolvasható a szöveg átírt változata, továbbá – számos más régi fotó között – Kossuth arcképe is látható a hangfelvétel készítésének idejéből.

Az ún. Héderváry-gyűjtemény a magyar-belga származású Héderváry Kláráról, az ENSZ magas rangú alkalmazottjáról kapta a nevét. Héderváry Klára 1957-ben fontos szerepet játszott az ENSZ magyar kérdést vizsgáló különbizottságának négy évig tartó munkájában, később pedig az ún. magyar kérdés napirenden tartásában. 1981-es nyugdíjazásakor a magyar kérdéssel kapcsolatos iratgyűjteményt – főnökének hozzájárulásával – előbb New York-i lakásába, majd biztonsági okokból a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetébe szállíttatta, 1998-ban pedig a páratlan értékű dokumentációt – az OSA Archívum pénzügyi támogatásával – hazahozta és az OSZK Kézirattárának adományozta. Mivel az iratok állaga erőteljes romlásnak indult, az angol nyelvű anyag katalogizálása pedig szélesebb összefogást kívánt, a könnyebb kutathatóság kedvéért az OSA Archívum honlapján – az 1956-os Digitális Archívum részeként – online gyűjtemény jött létre az állomány teljes digitalizálásával. Az OSA 2008 és 2009 között digitalizálta a majd 30 000 oldalnyi papír alapú iratanyagot.